Következő cikk

Tartalomjegyzék
Nyitólap
Keresés
Vissza

Metanyelvi struktúrák szerepe a jelentés módosításában

A nyelvi metakód mechanizmusának a nyelvi kommunikációban betöltött szerepét több tanulmányban is igyekeztünk bemutatni (Bańczerowski 1980: 83–101, 1994: 30–41, 1995: 69–71). Jelen cikkünknek az a célja, hogy rámutasson azokra a metanyelvi operátorokra, amelyek a fogalmak jelentésének a terjedelmét módosítják oly módon, hogy azokat a tapasztalataink általános rendszeréhez, magatartásunkhoz és meggyőződésünkhöz, a bennünket körülvevő valóság osztályozásához és kategorizációjához viszonyítják. Olyan metanyelvi (metainformációs) operátorokról van itt szó, mint például: pontosan fogalmazva, tudományos szempontból, a tudósok szerint, általában véve, valószínűleg, feltételezhető, alapjában véve, bizonyos szempontból, szerintem, komoly (mértékadó, hiteles) források szerint stb. Hasonló szerepet játszhatnak az írott kód síkján bizonyos írásjelek is, például az idézőjel, amely többek között a metaforizációs folyamatot (pl. Te vagy a „szemem fénye”), valamint a fogalom minősítésének megváltoztatását is jelölheti (pl. „Ilyen zsenikből” sok van az országban; „Ilyen emberekkel” nem jutunk messzire stb.). Az ilyen funkciójú struktúrákhoz hozzátartoznak még bizonyos mondattani szerkezetek is (pl. Jól tájékozott források azt állítják, hogy…), a függőbeszéd-jelenség, a személytelen alakok használata, valamint a meghatározott intonációs típusok is, amelyek korábban észrevehetetlen jelentéseket képesek felszínre hozni. Például a Nagyon szívesen látták mondatnak a jelentése megváltozik attól, hogy milyen intonációval használjuk. Kifejezhet örömet, nem titkolt közömbösséget vagy a nyílt iróniát is.

Nézzük meg közelebbről, hogy mit bizonyítanak a feljebb említett operátorok, és milyen a szerepük a világ nyelvi kategorizálásában. Hasonlítsuk össze a következő magyar mondatokat:


(1) Tudományos szempontból a pingvin madár.

(2) *Tudományos szempontból a liba madár.

(3) **Tudományos szempontból a galamb madár.


E három mondat közül legszembetűnőbb a harmadik (3) mondat, mivel a galamb éghajlati viszonyaink mellett tipikus képviselője a „madár” kategóriának. A liba bizonyos távolodást jelent a prototípustól, a pingvin viszont a mi tudatunkban a halakra és a madarakra jellemző bizonyos jegyeknek a keverékeként jelenik meg, és csak a tudományos szempontból metanyelvi szekvencia határozza meg a pingvin státuszát a „madár” kategórián belül. Tehát, ez a metanyelvi operátor teszi lehetővé, hogy a pingvint a „madár” kategóriához soroljuk oly módon, hogy az operátor bővíti e kategóriának a határait. Azt mondhatjuk, hogy a tudományos szempontból operátor a kategória periferikus reprezentánsait a kategória elemeként értelmezi.


(4) Tudományos szempontból a denevér nem madár.


A mondatban ez a metanyelvi operátor azt jelzi, hogy bizonyos elemek valamilyen módon kapcsolatban állnak az adott kategóriával, de nem tartoznak hozzá.


(5) Tudományos szempontból a kanna nem madár.


E mondatban a kanna státusza egész más, mint a denevéré a hasonló típusú szerkezetben. A denevér jobban hasonlít a madárra, mint a nagyon távoli összehasonlítás révén a kanna (amely a „madárjegyekből” csak csőrrel rendelkezik), annak ellenére, hogy tudományos szempontból sem a denevér, sem pedig a kanna nem madarak.

Nézzük meg, hogy hogyan funkcionál egy másik metanyelvi operátor, az általában véve (vagy a hozzá hasonló szekvenciák: nagyjából, nagy vonalakban, általában, többé-kevésbé, általánosságban, főbb vonalaiban, összességében, többnyire stb.) jelentésmódosító funkciójában:


(6) Általában véve a denevér madár.

(7) Általában véve a pingvin madár.

(8) **Általában véve a liba madár.

(9) ***Általában véve a galamb madár.


Láthatjuk, hogy az általában véve operátor oly módon változtatja meg a „madár” kategória határait, hogy hozzá sorolja azokat az elemeket, amelyek tudományos szempontból nem tartoztak hozzá. Így a tipikusabb, illetve a prototipikus madarak (liba, galamb) e metanyelvi operátor szemantikai hatásán kívül maradnak. Létezik azonban egy bizonyos határ, amelyen kívül a metanyelvi operátor hatástalanná válik. Ezért az


(10) ***Általában véve a kanna madár.


mondat nagyon furcsán hangzik a magyar fül számára.

Hasonlítsunk össze olyan mondatokat, amelyekben a bizonyos szempontból metanyelvi operátor szerepel:


(11) Bizonyos szempontból a halak és a bálnák egyformák.

(12) Bizonyos szempontból a fű és a széna egyforma.

(13) *Bizonyos szempontból a jég és a víz egyforma.

(14) **Bizonyos szempontból a fa és a vas egyforma.


Észrevehetjük, hogy ez az operátor lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk azokat az elemeket, amelyek különböző kategóriákhoz tartoznak, de ennek az a feltétele, hogy az adott reprezentánsok minél több közös jeggyel rendelkezzenek. Érdekes az, hogy ugyanahhoz a kategóriához tartozó, de csak látszólag különböző elemek összehasonlításakor ez az operátor már hatástalan (a víz és a jég nem más, mint H2O). Ha figyelembe vesszük azonban azt, hogy a víz és a jég térfogat tekintetében különböznek, akkor a mondat szemantikai szempontból helyesnek tűnik:


(15) Bizonyos szempontból a víz és a jég különböző szubsztanciák.


Ha szemügyre vesszük a bizonyos szempontból operátor szerepét a és a széna elemek összehasonlításában, akkor azt tapasztaljuk, hogy a (12) mondat szemantikailag kifogástalan, mert az alapvető különbség a víz – jég és a fű – széna párok között abban rejlik, hogy az első pár kétirányú megfordítható relációt fejez ki, a másik pedig egyirányú és megfordíthatatlan állapotot tükröz. A (14) mondat azt mutatja, hogy az egymástól nagyon távol eső kategóriák képviselői (a fa és a vas) összehasonlíthatatlanok. A bizonyos szempontból operátor csak akkor alkalmazható, ha az egybevethető kategóriák képviselői a hasonlóságot vagy a köztük fennálló különbségeket korlátozott számú jegyek tekintetében mutatják. Érdemes megjegyezni, hogy ennek az operátornak nagyon gyakran alapvető szerepe van a metaforák képzésében, mivel oly módon szélesítheti a jelentés terjedelmét, hogy az egymástól távol eső kategóriák képviselői a metafora két elemévé válnak: a madárnak és a kannának csőre van, adhatunk nekik innivalót stb.

Nézzük meg a következő metanyelvi operátort, nevezetesen a szerintem metanyelvi sort az alábbi mondatokban:


(16) Szerintem, a dolgok másképpen alakultak.

(17) Szerintem, a denevér nem nagyon különbözik a galambtól.

(18) Szerintem, a galamb sokban hasonlít a kannára.


A példák alapján láthatjuk, hogy ezen operátor segítségével szélsőségesen különböző, szubjektív állításokat fogalmazhatunk meg: egyéni meggyőződéseinket, véleményeinket és minősítéseinket. Ez a metanyelvi kifejezés fellazítja a kategória eredeti egységét, és ezáltal olyan helyzetet teremt, amelyben az adott kategória képviselői többértelmű státuszt kapnak.

A médiák kedvenc metanyelvi operátorai közé sorolhatjuk még a következőket: jól értesült források szerint, egyes hírek szerint, mintha, feltehető, feltételezhető, valószínű, állítólag stb., ahol az eredeti információforrás nincs megnevezve, viszont olyan látszat teremtődik, hogy az adott témáról kifejtett vélemények objektívak, és attól eltérő értékelés nem létezik (Bańczerowski 1997: 190–204).

Elemezzünk néhány metanyelvi struktúrát a mondat síkján:


(19) János hűtlen férj.

(20) János nem hűséges férj.

(21) Nem hiszem, hogy János hűséges férj.


A tagadás hatása annál határozottabb, minél közelebb van ahhoz az elemhez, amelyet tagadunk. Tehát a metanyelvi operátor funkcióját ebben az esetben az a távolság tölti be, amely a negáció különböző fokait jelzi. Hasonló funkció érvényesülését a többszörösen összetett mondatokban is megfigyelhetjük, ahol a struktúra megnyújtása révén az átadott információktól való távolodásunkat fejezhetjük ki, például:


(22) Az államcsíny az afrikai országban nem sikerült.

(23) 

A jól értesült források arról tájékoztatnak, ami egyébként köztudottá vált, hogy úgy tűnik, mintha az államcsíny az afrikai országban nem sikerült volna.


Ebben az esetben az egész közlemény, amelynek logikai szerkezete Az afrikai országban volt államcsíny, amely nem sikerült formát öltött, módosuláson ment át.

A „mondattani operátor” nagyon gyakran személytelen alakok használatában nyilvánul meg. Ilyenkor az egész közlés mint kategória módosul:


(24) Azt mondják, hogy a világvége elkerülhetetlen.

(25) Arról beszélnek, hogy a gazdaság válságban van.

(26) Arra kell gondolni, hogy a jövő nem lesz kegyelmes számunkra.


Az ilyen alakú megnyilatkozások azokat – a közvéleményben élő – véleményeket közvetítik, amelyekért senki nem vállal felelősséget.

Ez a rövid eszmefuttatás azt mutatja, hogy a feljebb tárgyalt metanyelvi operátorok különféle funkciókat töltenek be a nyelvi kommunikációs folyamatban: megkülönböztetik a kategória központi és periferikus reprezentánsait; az adott kategóriához sorolják azokat az elemeket, amelyek nem tartoznak hozzá; összehasonlítják a különböző kategóriákhoz tartozó elemeket; jelzik a bemutatott világkép szubjektív értelmezését; kifejezik a tagadás különböző fokait, a közölt információhoz való viszonyt stb. Ezek az operátorok a metanyelv olyan láncszemei, amelyek felhasználhatók a világ nyelvi képének ábrázolásában, valamint a továbbított információk manipulációs céllal történő igénybevételében is.

Természetesen, ezzel a jelzett téma tárgyalását nem merítettük ki, további kutatásra van szükség ezen a területen.

SZAKIRODALOM

Bańczerowski J. 1980. Az információ és a metainformáció a nyelvi közlés struktúrájában. Nyelvtudományi Közlemények. 82. kötet. 1–2. szám.

Bańczerowski J. 1994. Metainformációs struktúrák a nyelvi szöveg síkján. MNy. XC.

Bańczerowski J. 1995. Az eufémizmusok használatát jelző metainformációs operátorokról. MNy. XCI.

Bańczerowski J. 1997. A nyelv titkai. Nyr. 121.

Bańczerowski Janusz

Bańczerowski, Janusz: The role of metalinguistic structures in the modification of meaning. In this paper, some Hungarian metalinguistic operators are investigated, operators that participate in the modification of linguistic meaning. In particular, the metalinguistic (meta-informational) operators concerned are of the following kind: pontosan fogalmazva ‘exactly speaking’, tudományos szempontból ‘in scientific terms’, a tudósok szerint ‘as scientists claim’, általában véve ‘generally speaking’, valószínűleg ‘probably’, feltételezhetően ‘presumably’, alapjában véve ‘basically’, bizonyos szempontból ‘in a certain respect’, szerintem ‘in my view’, komoly (mértékadó, hiteles) források szerint ‘according to serious/relevant/authentic sources’, mintha ‘as if’, feltehetőleg ‘presumably’, állítólag ‘supposedly’, etc. Such operators indicate differences among central vs. peripheric representatives of a category; include in a category items that do not properly belong there; make comparisons between items belonging to different categories; indicate subjective interpretations of the world view presented, etc.

Következő cikk

Tartalomjegyzék
Nyitólap
Keresés
Vissza

----------

{1} {2} {3} {4} {5}